ROMA POLGÁRI VÉDELEM
" együtt a nemzeti érdek szolgálatában "
*Az árvízvédelmi és belvízvédelmi készültségről*
*/Árvízvédekezési készültség/*
*12. § *(1) A készültség egyes fokozatait (I-III.) és az ezeknek
megfelelő intézkedések végrehajtását akkor kell elrendelni, ha az
áradó víz az adott fokozatra mértékadó vízállást elérte, és
további áradás várható.
(2) Jeges árvíz veszélye vagy a heves vízjárású folyók gyors
áradása esetén, továbbá, ha a védművek állapota ezt indokolja, a
mértékadó vízállástól függetlenül magasabb készültségi fokozat is
elrendelhető.
(3) Abban az esetben, ha az áradó víz az eddig észlelt legmagasabb
vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható; ha
elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett; ha töltésszakadás veszélye
fenyeget vagy az bekövetkezett, a vízügyi igazgató - a védelmi
bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával - a Törzs vezetője
útján haladéktalanul köteles a miniszternek javaslatot tenni a
rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére.
(4) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az
apadó víz a fokozatra mértékadó vízállás alá csökkent, és újabb
áradás nem várható, illetőleg a készültség elrendelésének oka
megszűnt.
(5) A védtöltéseken keletkezett szakadás vagy végrehajtott
átvágás, illetőleg a védmű állékonyságát veszélyeztető rongálódás
helyén a III. fokú készültség a helyreállításig nem szüntethető meg.
(6) A védekezési készültség elrendelését követően a sikeres
védekezés érdekében - az éves karbantartási terven felül - el kell
végezni: a kedvezőtlen időjárás következtében megrongálódott
töltéskoronák és megközelítő utak ismételt kátyúzását,
kavicsolását; a töltéskoronák, utak, rakodóterek hótalanítását, a
műtárgyak zárószerkezeteinek jégtelenítését, a töltések és
előterek soron kívüli kaszálását az átázási jelenségek
megfigyelése érdekében.
(7) A bekövetkezett töltésszakadás, valamint a védmű állékonyságát
súlyosan veszélyeztető rongálódás okainak kivizsgálására a
miniszter külön bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a
bekövetkezett esemény műszaki okainak feltárása és javaslattétel a
hasonló események jövőbeli kialakulásának megelőzésére.
Feladatok az árvízvédekezés egyes készültségi fokozataiban
*Az I. fokú készültség*
*13. § *(1) A készültség elrendelésekor a szakasz-védelemvezetőnek
a védelmi szakaszt be kell járnia, és a védőművek, zsilipek és
egyéb műtárgyak állapotát meg kell vizsgálnia.
(2) A készültség ideje alatt 12 órás nappali őrszolgálatot kell
tartani. Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek
teljesítése érdekében a vízállásokat szükség szerint, de naponta
legalább 6 és 18 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni.
*A II. fokú készültség*
*14. § *(1) A készültség tartama alatt éjjel-nappali őrszolgálatot
kell tartani. Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek
teljesítése érdekében a vízállásokat naponta 6, 12, 18, 24 órakor
kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni.
(2) A vízügyi igazgató a készültség elrendelésekor - ha további
jelentős áradástól kell tartani - mozgósíthatja a KÖVIZIG védelmi
osztagát vagy az osztag egyes részlegeit.
*A III. fokú készültség*
*15. § *(1) Vészőröket kell állítani a védmű olyan pontjaihoz és
műtárgyaihoz, ahol az állékonyságot súlyosan veszélyeztető
jelenséget észlelnek, vagy az árvízvédekezési terv szerint arra
számítani lehet.
(2) Az R. 18. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítése
érdekében a vízállásokat kétóránként (páros órákban) kell
leolvasni, feljegyezni és jelenteni. A tetőző árvízszintek
rögzítéséről és beméréséről, a vízhozammérésről, továbbá - szükség
szerint - a légi megfigyelésről gondoskodni kell.
(3) Azt a helyet ahol a védvonal meghibásodhat, a védekezési
készletben rendszeresített jelzőzászlókészletből a fehér színűvel
kell megjelölni. A megjelölt helyek felülvizsgálata alapján a
fokozott megfigyelés alatt tartandó helyeket sárga, az azonnali
beavatkozást igénylő helyeket piros zászlóval kell ellátni.
(4) Előrejelzett tartós III. fokú védekezés esetén a vízügyi
igazgató köteles:
/a) /a védelmi osztagot készültségbe helyezni;
/b) /a védelmi bizottság elnökének javaslatot tenni az R. 9. § (1)
bekezdés /a) /1. pontja szerinti tervekben rögzített erőforrások
igénybevételére.
A rendkívüli készültséggel kapcsolatos intézkedések
*16. § *(1) A vízügyi igazgató köteles gátszakadás veszélye esetén
a lokalizációs tevékenység megkezdését elrendelni, és szükség
esetén új lokalizációs mű kiépítése iránt a miniszternek
javaslatot tenni.
(2) A vízügyi igazgató köteles a veszély mértékének megfelelő
számú, de legalább két árvízvédelmi osztagot, továbbá - szükség
szerint - a töltések és a műtárgyak vizsgálatára különleges
felszerelésű csoportokat a Törzs útján igényelni és a helyszínen
készenlétben tartani.
(3) A vízügyi igazgató javaslatot tesz a védelmi bizottságnak:
/a) /a védvonalak fegyveres őrzésére, járőrszolgálat
megszervezésére, a veszélyeztetett védvonalszakaszok megvilágítására;
/b) /a védvonalon a védekezést ellátók kimentéséhez szükséges
szállítóeszközök és mentőfelszerelés helyszíni készenlétben tartására;
/c) /a veszélyeztetett területről a lakosság és az anyagi javak
kimenekítésére.
A jeges árvíz elleni védekezés
*17. § *(1) A felkészülés keretében a jégtörő hajókat minden év
november 15-éig jégtörésre alkalmassá kell tenni.
(2) A folyók jegesedése esetén - védekezési készültségen kívül is
- a jelentésre kötelezetteknek az egyes folyók jégviszonyait
minden reggel 9 óráig kell a KÖVIZIG műszaki ügyeletére jelenteni.
Az adatokat a KÖVIZIG összesítés után 10 óráig a Vízjelzésnek
továbbítja. A Vízjelző Szolgálat az országos jéghelyzetjelentést
11 óráig továbbítja az OKTVF - védekezés esetén a Törzs - ügyeletére.
(3) A folyók jégviszonyait szükség szerint, az OKTVF, illetve a
Törzs előzetes tájékoztatásával, légi megfigyeléssel is
ellenőrizni kell.
(4) A jégtörő hajókat a jégtörési irányelvekben foglaltak szerint
a tartózkodási helyükön készenlétbe kell helyezni (I. fokú
készültség). A jégtörő hajók készenlétbe helyezését a vízügyi
igazgató javaslatára a Törzs vezetője rendeli el.
(5) A jégtörő hajókat szükség esetén tartózkodási helyükről a
kijelölt állomáshelyükre kell vezényelni és menetkész állapotban
tartani (II. fokú készültség). A jégtörő hajók útbaindítását a
vízügyi igazgató javaslatára a Törzs vezetője engedélyezi.
(6) A jégtörés megkezdését a vízügyi igazgató javaslatára a Törzs
vezetője engedélyezi (III. fokú készültség).
(7) A jégtörő hajókból álló kötelék munkájának irányítására a
Törzs vezetője felelőst jelöl ki.
(8) A jégtörő hajókkal kell a zajló jég aprítását, torlódásmentes
levezetését, a beállás késleltetését, jégbeállás esetén az
egyenletes, zárt jégtakaró kialakulását, a kialakult jégtorlaszok
felszámolását, a jéglevonulás elősegítését és a mederben levő
műtárgyak védelmét biztosítani.
(9) Jeges árvíz veszélye esetén a vízügyi igazgató a jégrombolás
egyéb eszközökkel történő végrehajtását is előkészíti és megszervezi.
(10) A jégtorlaszok duzzasztó hatásának megfigyelésére ideiglenes
vízmércéket kell elhelyezni és a vízállások legalább kétóránkénti
leolvasásáról és jelentéséről gondoskodni kell.
(11) Az R. 18. §-ában foglalt kötelezettségek teljesítése
érdekében a jég megállását, megindulását (megindítását), a
torlaszok kialakulását, megszűnését (felszámolását) jelenteni kell.
A lokalizálás
*18. § *(1) Ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az
bekövetkezett, a víz továbbterjedésének megakadályozásához,
illetőleg a víz tereléséhez és visszavezetéséhez a vízügyi
igazgató a szükséges intézkedéseket a lokalizációs terv alapján
haladéktalanul köteles megtenni, és a lokalizációs munkák
végrehajtására felelős vezetőt kijelölni.
(2) A lokalizálás során gondoskodni kell, különösen:
/a) /a lokalizációs művek nyílásainak elzárásáról, a védőképességi
hiányok megszüntetéséről, szükség esetén új lokalizációs művek
kiépítéséről;
/b) /a védvonal többi szakaszán a védekezés zavartalan folytatásáról;
/c) /a hírközlés biztonságáról;
/d) /a szakadás továbbterjedésének megakadályozásáról;
/e) /a szakadás elzárásáról;
/f) /a mentesített területre betört víz kártételeinek
csökkentéséről és a mederbe való mielőbbi visszavezetéséről.
*/A belvízvédekezési készültség/*
*19. § *(1) Az I. fokú készültséget kell elrendelni, ha
/a) /a belvizek összegyülekezése miatt intézkedéseket kell tenni
arra, hogy a belvízvédelmi szakasz főcsatornái befogadóképesek
legyenek;
/b) /a várható belvizek befogadása érdekében a főcsatornák
előürítését, jégtelenítését vagy a hóval betemetett szakaszok
tisztítását kell elvégezni;
/c) /a belvizek gravitációs levezetésének lehetősége megszűnt.
(2) A II. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha az
odavezetett belvizek következtében a szivattyútelepeket és egyéb
vízkormányzó műtárgyakat kétműszakos üzemben kell működtetni.
(3) A III. fokú készültséget akkor kell elrendelni, ha a védelmi
szakasz területén a szivattyútelepek névleges összteljesítményük
legalább 75%-ával folyamatosan üzemelnek, vagy a levezető
kapacitás elégtelensége miatt a belvizek visszatartását, illetőleg
szükségtározását kell elrendelni.
(4) Ha a KÖVIZIG működési területén a belvízi elöntés olyan
méreteket ölt, hogy a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő
közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések
várhatók, a vízügyi igazgató - a védelmi bizottság elnökének
egyidejű tájékoztatásával - köteles a Törzs vezetője útján a
miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség
elrendelésének kezdeményezésére.
(5) A KÖVIZIG szakasz-védelemvezetője a belvízvédelmi rendszerben
védekező szervezetek védekezését köteles összehangolni,
tevékenységüket a főcsatornákon folytatott védekezésnek alárendelni.
(6) Amennyiben a belvízzel elöntött területekről a befogadók
(csatornák, tározók, szükségtározók) teltsége miatt a vizek
késleltetett vagy szakaszos levezetése nagy területekre tartósan
fennáll, a mentesítést a következő sorrendben kell végrehajtani:
lakott területek, ipari létesítmények, közlekedési vonalak,
mezőgazdasági területek, azon belül ültetvény, vetés, szántó,
erdő, legelő, egyéb.
(7) Az elöntések kiterjedésének meghatározása, illetőleg a
beavatkozások megtervezésének elősegítése érdekében, szükség
szerint, a Törzs tájékoztatásával, gondoskodni kell a légi
megfigyelésről.
(8) A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az
elrendelés oka megszűnt.
Feladatok a belvízvédekezés egyes készültségi fokozataiban
*Az I. fokú készültség*
*20. § *(1) A készültség elrendelése után a szakasz-védelemvezető
megvizsgálja a főcsatornák, zsilipek, szivattyútelepek, egyéb
műtárgyak állapotát.
(2) A készültség ideje alatt - szükség szerint - nappali figyelő-
és őrszolgálatot kell tartani. A főcsatornák mértékadó
vízmércéinek vízállásait minden reggel 6 órakor kell leolvasni,
feljegyezni, és jelenteni a védekező szervezet ügyeletére az R.
18. § (1) bekezdés /a) /pontjában meghatározott kötelezettségek
teljesítése érdekében.
(3) Gondoskodni kell a csatornákból a víz szabad lefolyását gátló
akadályok eltávolításáról, a szükséges vízkormányzásról, a
szivattyútelepek üzemeltetéséről, a műtárgyak megfelelő kezeléséről.
*A II. fokú készültség*
*21. § *Az I. fokú készültségre előírtakon túlmenően szükség
szerint gondoskodni kell a szállítható szivattyúk készenlétbe
helyezéséről, illetve üzembe állításáról, a belvíznek az állandó
jellegű belvíztározókba való bevezetéséről.
*A III. fokú készültség*
*22. § *A vízügyi igazgató az I. és II. fokú készültségre
előírtakon túlmenően szükség szerint elrendeli a belvizek
elvezetésének korlátozását, illetőleg a szakaszos vízlevezetést,
és igénybe veheti a kiépített, belvíztározásra kijelölt területeket.
A rendkívüli belvízvédekezési készültség
*23. § *A belvizek szükségtározására igénybe vetendő területeket
elő kell készíteni. A szükségtározó igénybevételét a vízügyi
igazgató kezdeményezésére, a Törzs vezetőjének javaslatára, a
kormánybiztos engedélyezi.